Gyermekgondozási díj (gyed)

A gyermekgondozási díjjal kapcsolatos aktuális információk megtalálhatóak a Kormányzati Portálon.

Kinek jár a gyed?

Az egészségbiztosítási szempontból biztosítottnak tekinthető szülő – anya vagy akár az apa is – a gyermek két éves koráig gyermekgondozási díjban (gyed) részesülhet. A gyermekgondozási díj a terhességi-gyermekágyi segély (tgyás) igénybevételét vagy az annak megfelelő időtartamot követően folyósítható az egyik szülő részére.

Az egészségbiztosítás rendszerében biztosítottnak minősülő személyek körét tételesen a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások rendeltetéséről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) határozza meg. Ennek alapján biztosítottnak tekinthetők például a munkavállalók, kormánytisztviselők vagy a közalkalmazotti és közszolgálati jogviszonyban állók, a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját és a szövetkezetekről szóló törvényben meghatározott tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot, valamint igénybe vehetik a társadalombiztosítás ellátásait többek között az álláskeresési támogatásban részesülők is.

A gyedre való jogosultság szempontjából nem tekinthető szülőnek a nevelőszülő és a helyettes szülő.

 Mikortól jár a gyed?

A gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermeket szülő anya esetében a szülést, egyéb esetben a jogosultságot megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.

Amennyiben a gyermekgondozási díj iránti kérelem a szülési szabadság vagy az annak megfelelő időtartam lejártát megelőzően kerül benyújtásra, a kérelem elbírálására vonatkozó határidő kezdőnapja a szülési szabadság, illetve az annak megfelelő időtartam lejártát követő nap.

 A gyed igénybevételének feltételei

Gyermekgondozási díjra jogosult:

  1. a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését – a gyermeket szülő anya esetén a szülést – megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, de nem tekinthető szülőnek a nevelőszülő és a helyettes szülő, .
  2. a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket saját háztartásában neveli.

A gyermekgondozási díjra történő jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani:

  1. a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz idejét,
  2. a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány idejéből 180 napot,
  3. a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.

A jogszabályi feltételek fennállása esetén a szülőnek az ellátás igénylésekor arra figyelemmel kell lennie, hogy amennyiben ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg

  1. terhességi-gyermekágyi segélyre,
  2. táppénzre vagy baleseti táppénzre,
  3. gyermekgondozási támogatásra (gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás), illetve
  4. gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás igénybevétele mellett munkát vállal és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult. A közös háztartásban élő gyermek után a szülők választása szerint csak az egyik szülő jogosult táppénzre, gyermekgondozási díjra.

Kivételt jelent, ha a közös háztartásban élő gyermek után az egyik szülő táppénzt vagy baleseti táppénzt és terhességi-gyermekágyi segélyt, illetőleg gyermekgondozási díjat, vagy gyermekgondozási támogatást vesz igénybe, úgy a másik szülő gyermekápolási táppénzre szerezhet jogosultságot, feltéve, hogy az ellátást nem ugyanazon gyermek után állapították meg.

Arra azonban lehetőség van, hogy az említett ellátások között a biztosított, illetve a szülő a jogosultság fennállása alatt választhat. A táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt választott újabb ellátásra való jogosultságot a biztosított, illetve a szülő által megjelölt időponttól kell megállapítani, feltéve, hogy a jogosultság feltételeivel már ekkortól rendelkezik.

A választott újabb ellátást a korábban megállapított ellátás folyósításának megszüntetését követő naptól kell folyósítani. A választott újabb ellátás visszamenőlegesen járó összegét csökkenteni kell az újabb ellátásra való jogosultság kezdő napjától a korábban megállapított ellátás folyósítása megszüntetésének napjáig kifizetett ellátás nettó összegével. Az ellátások közötti különbözet kamatmentes kifizetésére a csökkentés teljesítését követő három munkanapon belül kerül sor.

Kiknek nem jár gyed?

A gyermekgondozási díj azonban a fenti feltételek fennállása esetén sem jár azoknak, akik:

  1. bármilyen jogviszonyban díjazás ellenében munkát végeznek (kivéve a szerzői jogi védelem alatt álló alkotásért járó díjazást) vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységet személyesen folytatnak;
  2. munkavégzés nélkül megkapják teljes keresetüket (ha a keresetüket részben kapja meg, csak az elmaradt kereset után jár gyermekgondozási díj);
  3. egyéb, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott rendszeres pénzellátásban (például táppénzben, öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban) részesülnek ;
  4. azért nem nevelhetik saját háztartásukban a gyermeküket, mert a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, valamint harminc napot meghaladó időtartamra bentlakásos szociális intézményben helyezték el;
  5. a gyermeküket napközbeni ellátást biztosító intézményben (például bölcsödében, családi napköziben) helyezték el, kivéve a rehabilitációs és a habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést;
  6. előzetes letartóztatásban vannak vagy szabadságvesztés, illetve elzárás büntetésüket töltik.

 A gyed összege

A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70 %-a, de maximális összege, havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 %-a. A gyed összegének megállapításánál jövedelemként csak azt az összeget (a továbbiakban: jövedelem) lehet figyelembe venni, amely után a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt.

A napi átlagkereset kiszámításánál a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért jövedelem napi átlaga vehető alapul. Amennyiben a fenti időszakban a biztosított személy nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, úgy a gyermekgondozási díj összegét a jogosultság első napját megelőző 180 napi jövedelem napi átlaga alapján fogják megállapítani. Nem lehet azonban figyelembe venni azt a jövedelmet, amit – nem folyamatos biztosítási idő esetén – a megszakítást megelőzően keresett a szülő.

A gyermekgondozási díj megállapításakor határozatban kell rendelkezni az ellátás folyósításának időtartamáról és naptári napi összegéről.

A maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig hivatalból felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani.

Ugyanazon személy részére ugyanazon gyermeke jogán ismételten benyújtott gyermekgondozási díj iránti kérelmet újra elbírálni nem lehet, a gyermekgondozási díjat annak időtartama alatt a határozatban megállapított összegben kell folyósítani.

Ha a biztosított személy egyidejűleg több jogviszony alapján is jogosult gyermekgondozási díjra, akkor a megállapított díjak összegét egybe kell számítani. Az ellátás azonban ebben az esetben sem haladhatja meg a maximális összeget.

Az 1 és 2 forintos érmék forgalomból történt kivonása folytán a gyed összegének megállapítása során a legközelebbi 0-ra vagy 5-re végződő összegre felfelé kell kerekíteni, ha az nem 5 forintra vagy annak egész számú többszörösére végződik.

 A gyermekgondozási díjban részesülők számára nyújtott jövedelempótlék

2012-ben a Kormány új jövedelempótlékot vezetett be a gyermekgondozási díjban és a terhességi-gyermekágyi segélyben részesülők számára a 6/2012. (II.1.) Korm. rendeletben.

Jövedelempótlékra jogosultak a terhességi-gyermekágyi segélyben, valamint a gyermekgondozási díjban (a továbbiakban együtt pénzbeli ellátás) részesülők, ha megfelelnek a rendeletben foglalt egyéb feltételeknek is.

A 2011. december 31-én már és 2012. január 1-jén még ugyanazon pénzbeli ellátásban részesülő személy (Igénylő) havonta adómentes, nettó összegben megállapított jövedelempótlékra jogosult.

A gyedhez járó jövedelempótlék az Igénylőt a pénzbeli ellátásra való jogosultság időtartama alatt a jövedelempótlékra való jogosultság kezdő napjától illeti meg. A jövedelempótlékra való jogosultság kezdő napja 2012. január 1-je. A jövedelempótlék kifizetésére a pénzbeli ellátások kifizetésével egyidejűleg kerül sor.

A jövedelempótlék összege függ az egy naptári napra jutó pénzbeli ellátás (a gyed) összegétől, valamint változik attól függően is, hogy az Igénylő igénybe vesz-e családi kedvezményt vagy nem.

Az Igénylő nem jogosult jövedelempótlékra, ha:

  1. családi kedvezményt 206 250 forint vagy azt meghaladó összegben jogosult és a családi kedvezményt legalább egy kedvezményezett eltartott után érvényesíti, vagy
  2. 2011. évre vonatkozóan adójóváírást nem vett igénybe.

Az Igénylő a nyilatkozatát a pénzbeli ellátást folyósító szervnek két példányban nyújtja be. A pénzbeli ellátást folyósító szerv az egyik példányon igazolja az átvételt, a másik példány alapján intézkedik a jövedelempótlék megállapítása iránt.

 A gyed igénylése

A gyermekgondozási díjat írásban – ,,Igénybejelentés gyermekgondozási díjhoz” elnevezésű nyomtatványon – kell kérelmezni. Az Igénybejelentést két példányban kell kiállítani, és a foglalkoztatóhoz benyújtani, abban az esetben is, ha a kérelmező a biztosítás megszűnését követően igényel gyermekgondozási díjat. A foglalkoztató megbízottja az Igénybejelentés másolatán az átvételt igazolja.

A foglalkoztató fogalmát a Tbj. 4. § a) pontja határozza meg . Az igény bejelentésére szolgáló nyomtatványt két példányban kell kitölteni.

A biztosított a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony létesítésekor az “Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatványt a foglalkoztatónak átadja. A foglalkoztató az átvett Igazolványba három napon belül bejegyzi a biztosítási jogviszony kezdetét és az Igazolványt a jogviszony megszűnéséig megőrzi. A foglalkoztató a biztosítási jogviszony megszűnésekor az Igazolványba bejegyzi a megszűnést, valamint a “Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához” elnevezésű nyomtatvány (a továbbiakban: jövedelemigazolás) kiadásának tényét, és az Igazolványt a biztosítottnak a biztosítási jogviszony megszűnésének a napján átadja, aki az átvételt igazolja. A biztosítás fennállása alatt újabb biztosítással járó jogviszony létesítése esetén az újabb foglalkoztató az Igazolványba a biztosítási adatokat az előzőek szerint bejegyzi és az Igazolványt visszajuttatja ahhoz a foglalkoztatóhoz, ahol a biztosítás előbb kezdődött. Ezen eljárás alól kivételt képez az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (8) bekezdésében meghatározott megbízási jogviszony.

A kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató a biztosítási jogviszony megszüntetésekor az (1) bekezdésben említett adatokon kívül az Igazolványon feljegyzi a biztosítási jogviszony megszűnését közvetlenül megelőző két éven belül folyósított táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj időtartamát.

Ha a biztosítás megszüntetését követően a biztosított baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély vagy gyermekgondozási díj iránti kérelmet nyújt be, a korábban átvett Igazolványt a kérelemhez mellékelni kell. A folyósító szerv a pénzbeli ellátás és a baleseti táppénz folyósításának befejezésekor az Igazolványba bejegyzi a passzív jogon folyósított ellátás időtartamát és az Igazolványt öt napon belül visszaadja (visszaküldi) a biztosítottnak.

Ha az Igazolvány betelt, új Igazolványt kell kiállítani, és ahhoz csatolni kell a visszamenőleg két éven belüli biztosítási időket tartalmazó Igazolványokat.

Ha a biztosított az újabb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyának kezdetekor az Igazolványt nem adja át, a foglalkoztató köteles a biztosítottat felhívni, hogy az Igazolványt az előző foglalkoztatójától szerezze be. Amennyiben a biztosított az Igazolványt nem szerzi be, erről a tényről a biztosítottnak írásban kell nyilatkoznia. Az írásbeli felhívást és a nyilatkozatot a foglalkoztató köteles öt évig megőrizni. Amennyiben az Igazolványt a biztosított az előző foglalkoztatójától a felhívást követő 30 napon belül nem szerzi be, a foglalkoztató új Igazolványt állít ki.

A pénzbeli ellátás iránti kérelemhez mellékelt Igazolványt – a kérelem első fokon történő elbírálását követően – a foglalkoztatóhoz, foglalkoztató hiányában a kérelmezőhöz vissza kell juttatni. A kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztató a pénzbeli ellátás iránti kérelemhez az Igazolványt abban az esetben csatolja, ha a biztosított e foglalkoztatónál első alkalommal kér pénzbeli ellátást, és a kétévi folyamatos biztosítási időn belül más foglalkoztatója is volt.

A gyermekgondozási díj iránti kérelemhez a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát csak abban az esetben kell csatolni, ha ugyanazon gyermekre vonatkozóan a gyermekgondozási díjat más személy igényli, mint aki részére a terhességi-gyermekágyi segélyt megállapították.

Az igény visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető.

 Ki bírálja el a gyed igénylését?

Kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely, egyéb esetekben az egészségbiztosító bírálja el.

 Mikor folyósítják a gyedet?

A gyermekgondozási díjat havonta utólag az elbíráló szervek folyósítják. Ha az igényt a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató bírálta el, akkor a bérfizetési napon, amennyiben az illetékes egészségbiztosító volt az elbíráló, akkor a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kerül sor a díj folyósítására.

A fel nem vett díjat az esedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni. Ha a gyermekgondozási díj átvételére azért nem került sor, mert a jogosult elhalálozott, akkor a vele közös háztartásban élő házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös is felveheti a pénzt a halál napjától vagy a hagyatéki végzés jogerőre emelkedésétől számított egy évig.

 Kapcsolódó tudnivalók

A folyósított gyermekgondozási díj után nem kell sem százalékos mértékű, sem tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni.

A nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időként figyelembe kell venni a gyermekgondozási díj 2000. január 1-jét megelőző folyósításának időtartamát. 1999. december 31-ét követően a gyermekgondozási díj folyósításának időszaka azonban csak abban az esetben tekinthető szolgálati időnek, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.

A gyermekgondozási díjban részesülő személynek ugyanis a díj után nyugdíjjárulékot kell fizetnie. Magánnyugdíj pénztári tagság esetében a gyed folyósítása tagdíjfizetést megalapozó jogviszonynak minősül.

Az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira (például járóbeteg-szakellátásra vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra) a biztosított személyeken túl jogosultak azok is, akik gyermekgondozási díjban részesülnek.

A gyermektartásdíj, valamint a jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás végrehajtása érdekében legfeljebb a gyermekgondozási díj 33 %-a vonható le a fizetésre kötelezett személytől.

A levonás a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében:

  1. gyermektartásdíj,
  2. megváltozott munkaképességű személyeknek járó, jogalap nélkül felvett ellátás.

Több letiltás esetén a levonás a megváltozott munkaképességű személy ellátásaiból ellátásának legfeljebb 50%-áig terjedhet.

Az a hallgató, aki 2006. december 1-je előtt

  1. létesített hallgatói jogviszonyt és
  2. költségtérítéses képzésben vett részt és a félév (oktatási időszak) első napján gyermekgondozási díjban részesült, abban a félévben (oktatási időszakban), amelynek első napján az előző feltételeknek megfelel, azon a szakon, illetve szakképzésben folytatott tanulmányok idején, amelyben 2007. augusztus 1. előtt korábban – terhességi-gyermeki segélyre, gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra vagy gyermekgondozási díjra figyelemmel – költségtérítés-mentességben részesült, költségtérítés fizetésére nem kötelezhető.

Az intézmény a fentiekben meghatározott hallgatók képzésének költségvetési támogatását az adott tanév első félévére november 15-ig, második félévére április 15-ig elkészített tételes jelentés alapján az Emberi Erőforrások Minisztériuma – az intézmények részére e jogcímen biztosított költségvetési támogatás figyelembevételével – a zárszámadás, illetve a nem állami fenntartású intézményekkel kötött megállapodás keretében rendezi. A felsőoktatási intézmény az érintett hallgatók adatszolgáltatási kötelezettségeit térítési és juttatási szabályzatában köteles rögzíteni. A költségvetési támogatásnál csak azok a hallgatók vehetők figyelembe, akik az intézményi térítési és juttatási szabályzat szerint, de legkésőbb az adott évben március 31-ig, illetőleg október 31-ig a szükséges adatszolgáltatást elvégezték.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük