Nők és a dohányzás

A dohányosok számának növekedése Magyarországon mért növekedés elsősorban a női és a fiatalkori dohányzás növekedéséből adódik. Míg 1995-ben a 18-24 éves nőknek kevesebb, mint negyede dohányzott (24%), mára a dohányosok aránya ebben a populációban 42 százalékra emelkedett. Ezért érdemes a női dohányzással külön foglalkozni.

A dohányzás a koszorúér betegség legfontosabb kockázati tényezője. A kockázat az elszívott cigaretták számával és a dohányzás tartamával mutat egyenes arányosságot.

A dohányos nők fokozott kockázatot mutatnak az agyi érkárosodás (stroke) iránt és gyakoribb a subarachnoideális vérzés is. Hasonlóképpen a dohányos nők körében gyakoribb a perifériás érszűkület. A dohányzás elhagyása csökkenti az infarktus kockázatot kortól függetlenül. A dohányzás abbahagyását követő egy-két év múlva a kockázat számottevően lecsökken.

A krónikus betegségek a nők körében is nőtt.

Sok nő rengeteget költ ránctalanító és napvédő krémekre, de ezek ellen legjobb a dohányzás elhagyása és napozás csökkentése. A dohányosok bőrén tízszer annyi ránc keletkezik, mint a nem dohányzókén. A hosszabb ideje erős dohányosok akár húsz évvel öregebbnek látszanak. A dohányzás és a rendszeres napozás együtt még ráncosabbá teszi a bőrt. Az ilyen nőknek több mint tízszeres a ráncképződési kockázata. Másrészről a dohányosoknak kétszeres a bőrrák-képződési kockázatuk a nem dohányzókkal összehasonlítva. A dohányzás abbahagyása lelassítja a bőr rugalmasságának romlását és a ráncképződést.

A sápadtságnak oka dohányosoknál sokszor a bőr kisérhálózatában a dohányzás nyomán fellépő izom-összehúzódás. Sok dohányos jelzi, hogy ujjai hideggé válnak, amikor dohányzik. Akár egy cigaretta képes a bőr vérellátását egy óránál hosszabb ideig csökkenteni. A dohányosoknál még a bőrvédő A vitamin mennyisége is csökken.

Egyes vizsgálatok jelzik, hogy a cigaretta fokozza a menstruációs fájdalmak kockázatát, a másodlagos amenorrhea (menstruációs vérzés elmaradása) illetve a szabálytalan menstruáció gyakoriságát. A dohányos nők körében a klimax korábban jelentkezik és több panasszal, nehézséggel jár.

A dohányzó nőknél a fogamzás nehézségeiről, elsődleges és másodlagos meddőségről számol be a szakirodalom. Gyakoribb a koraszülés, a kis súlyú újszülött és a csecsemőhalandóság. Fokozódik az extrauterin (méhen kívüli) terhesség és a spontán vetélés gyakorisága is. A terhesség alatt dohányzó nők gyermekei körében nagyobb valószínűsége van a bölcsőhalál szindrómának.

A posztmenopauzális (klimax) életszakasz fő problémája az osteoporózis (csontritkulás) és a csonttörés kockázata. A dohányos posztmenopauzális asszonyokat alacsonyabb csontsűrűség jellemzi, mint azokét az asszonyokét, akik sose dohányoztak.

A dohányos nők körében mérsékelten emelkedett az ízületi gyulladás kockázata. Észlelhetjük a hályog és látásromlás kockázatát. A dohányzás gyakoribb a szorongásos kórképtől szenvedők, a bulimiás, depressziós, figyelemzavaros vagy alkoholista nők körében és különösen magas az tudathasadásos elmezavarban szenvedő nőknél.

Míg ’95-ben a 18-24 éves nőknek kevesebb, mint negyede dohányzott (24%), mára a dohányosok aránya ebben a szegmensben 42 százalékra emelkedett. Ha nem is ennyire drasztikusan, de a fiatal férfiak is nagyobb arányban gyújtanak rá ma, mint öt évvel ezelőtt. A 30 évnél fiatalabbak 41 százaléka dohányzik. Mindez arra utal, hogy a dohányzás a fiatalabb korosztályokban kitüntetett probléma, és árnyalt elemzést kínál. Tekintettel arra, hogy a fiatal nemzedék egyben a gyermekvállaló korosztály is, itt egyszerre érinthetjük a dohányzás és a fogamzás, a terhesség, és a gyermekvállalás kapcsolatát is.

A dohányzó várandós veszélyezteti saját és a születendő gyermeke egészségét. A várandós időszak alatti dohányzás következményeként gyakoribb a magzati halálozás, vetélés, koraszülés, és a szülés körüli halálozás. A kisbabavárás időszakában az anya dohányzása a magzati fejlődés visszamaradását idézi elő. E káros hatás miatt kisebb lesz az újszülöttek testsúlya, testhossza, fej- és mellkörfogata. A szoptatás alatti dohányzás is károsítja a csecsemő egészségét! Az anyatej közvetíti a dohányfüst méreganyagait. A várandós állapot vagy szoptatás alatti dohányzás, valamint a dohányfüstös környezet hatása növeli a csecsemőkori hirtelen halál gyakoriságát. A várandós időszak alatti dohányzás a születendő gyermek értelmi fogyatékosságának lehet az okozója. A kisbabát váró dohányzó anyák újszülöttei körében gyakran észlelhető légúti megbetegedés. Az apa dohányzása növeli az utódok rákos megbetegedésének a kockázatát. (A dohányzás miatt károsodott ondósejt átörökítheti a rákos megbetegedési hajlamot! A dohányzó várandósok újszülöttei között gyakoribb a megnagyobbodott pajzsmirigy. A dohányzásnak szerepe van a szemtünetekkel járó pajzsmirigybetegség kialakulásában, a kórfolyamat súlyosbításában.

A dohányzás hátrányos a fogamzásra. A dohányos férfiaknak a nem dohányzók spermiumszámánál 15 százalékkal kevesebb ondósejtje van. Amit tovább ront a dohányfüstnek a spermium mozgását rontó hatását befolyásolja. A dohányzás impotenciát okozhat és a dohányzás a mesterséges megtermékenyítés hatékonyságát is csökkenti. A gyermektelen házaspárok 17 százaléka a dohányzásnak köszönheti meddőségét. A dohányzásról való eredményes leszokás növeli a fogamzás illetve az eredményes megtermékenyítés esélyét. A dohányzás befolyásolja az endokrin működését, gátolja a petesejt mozgását a Fallop csövön keresztül a méh falába.

A nikotin befolyásolja terhességet szabályozó hormonokat. Csökkenti a spontán abortusz és a korai csecsemő halálát a születés után azonnal.

Már régóta tudják, hogy a dohányos szülők babáinál sokkal gyakrabban fordul elő a rejtélyes bölcsőhalál. Amerikai kutatók állatkísérletekkel kiderítették, hogy a nikotin magzati vagy újszülött korban megzavarhatja az alvás alatti légzés szabályozásáért felelős agyi hálózatok fejlődését. Alvás alatt előfordul, hogy kihagy a légzés, de az agyban szenzorok érzékelik a vér alacsony oxigénszintjét és ilyenkor gyors parancsot adnak a légvételre. Svéd kutatók szerit a magzati életben és az újszülött korban beszívott nikotin elhangolhatja az érzékelőket. Azokról rosszul mérik az oxigénszintet és nem, vagy túl későn rendelik el a belégzést. A kisbabák légzését a nikotin közvetlenül zavarhatja. A kettő együtt okozhatja a rejtélyes bölcsőhalált.

De nemcsak a kisbaba van kiszolgáltatva, mert a külön helyiségben való dohányzás is káros a gyerekekre. Jelentősen növekedett nikotinszintet találtak azoknak a gyerekeknek a szervezetében is, akiknek szülei nem a gyerekek jelenlétében, hanem külön helyiségben dohányoznak. A svéd Linköpings Egyetem kutatói kimutatták, hogy a külön helyiségben dohányzó szülők gyermekeinek szervezetében is kétszer annyi nikotin halmozódik fel, mint a nem dohányzó szülők gyerekei esetében. Ez a mennyiség természetesen így is jóval kevesebb, mint az azoknak a gyerekeknek a szervezetében kimutatható érték, akiknek a szülei a jelenlétükben gyújtanak rá.

A vizsgálat során 366 két és három év közötti gyermek vizeletében vizsgálták a kotinin mennyiségét. A nikotin bomlásterméke, a kotinin nevű vegyület a vizeletben jól kimutatható. A külön helyiségben dohányzó szülők gyermekeinek vizeletében kétszer, míg az azonos helyiségben dohányzó szülők gyermekeinek vizeletében 15-ször annyi kotinint mértek, mint a nem dohányzó szülők gyermekeinél. Egy másik tanulmány, amelyben 1600 egy és két év közötti gyermek szüleit vizsgálták, kimutatta a gyerekek passzív dohányzása és a légzőszervi megbetegedések közötti közvetlen kapcsolatot. A vizsgálatból az is kiderült, hogy a szülők tisztában vannak azzal, hogy károsítják gyermekük egészségét, de azzal általában már nem, hogy a passzív dohányzás hogyan hat a fejlődő szervezetre. A gyermek megszületésével viszonylag kevés szülő hagy fel káros szenvedélyével, de tény, hogy többségük változtat dohányzási szokásán. Nagy-Britanniában évente 17000 öt évesnél fiatalabb gyerek kerül kórházba passzív dohányzás miatt.

A dohányosok gyermekei között gyakoribb az asztma. A dohányosok gyermekeinek hörgői krónikus gyulladást mutathatnak. A passzív dohányzásnak kitett gyermeke légúti problémái gyakoribbak, és a szokásosnál nagyobb gyógyszer adagokra van szükségükre, ami azt jelenti, hogy a mellékhatások gyakoribb voltával is számolniuk kell. A passzív dohányzás rontja a gyermekek életminőséget is.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük