Szex a terhesség alatt

Mostanra egy törvényszerűséget már egészen biztosan megtanultunk: a várandósság hónapjai alatt semmi sem olyan, mint volt azelőtt. Miért is lenne ez máshogy éppen a szexben.

Ha létezik olyan ideális pár, akiknek nemi vágyai eddig mindig tökéletesen igazodtak egymáshoz és még a menstruációs ciklus okozta hormon-hullámvasút sem tudta megszakítani ezt az idilli harmóniát – nos, az elkövetkező hónapokban valószínűleg ők is meg fogják tapasztalni, amit az átlag halandó már oly jól ismer: valamelyikünk mindig “jobban akarja”.

És a közhiedelemmel ellentétben, ez nem mindig a férfi lesz.

A terhesség alatti szexről szinte csak végletekben beszélnek. Vannak orvosok, akik még mindig eltiltják tőle a kismamákat, “biztos, ami biztos” alapon. Vannak nők, akik ezt a tanácsot szívesen be is tartják. És vannak, akik soha át nem élt gyönyörökről áradoznak ilyenkor.

A kismamák minden addiginál jobban kívánják az intimitást, törődést, odafigyelést, kényeztetést a várandósság alatt. Nehezen barátkoznak meg növekvő méreteikkel, nem utolsósorban azért, mert félnek, hogy a teremtés koronái elfordulnak tőlük, rútnak, torznak, kövérnek találják őket és az elkövetkezendő százötven évben rájuk sem bírnak nézni többet. Önmagunk elfogadásához pedig tőlük várjuk a segítséget.

És itt jön a csavar – hiszen most minden másképpen van: a mindent kibeszélő nőknek ilyenkor nem szavakra van szükségük. Többre lehet menni egy öleléssel, simogatással, odabújással, mint ezernyi szép szóval. A hangsúly az intimitáson van.

És a szex? (Férfi szemszögből)

Az első harmadban a megszokotthoz képest talán csökken az együttlétek száma, de mielőtt az elvonási tünetekre kezdenénk koncentrálni és az örök cölibátus megjelenne lelki szemeink előtt, ne feledjük: nekünk sem kizárólag a szexen járna az eszünk, ha hónapokat kellene eltöltenünk a másnaposság tünetei kíséretében. (A baba szempontjából is ez a legkockázatosabb időszak, így kész “szerencse”, hogy a két érdek, babáé és mamáé ilyenkor egybeesik.) Nem árt, ha sopánkodás helyett ez idő alatt inkább megkezdjük a felkészülést a vasember-versenyre: a második harmadban még nagy meglepetések érhetnek minket, amikhez jól jön a felturbózott erőnlét.

És ha csak ő akarja?

Valószínűleg ez lesz életünknek az a szakasza, amikor egységnyi idő alatt legtöbbször kényszerülünk fejfájásra hivatkozni. A megváltozott hormonháztartás a szexuális vágyat sem hagyja érintetlenül, és a nők többsége ilyenkor jobban kívánja a szexet, mint valaha. Ez egyrészt remekül hangzik – másrészt viszont ijesztően. Mert mi lesz a babával? Aki egyre jobban látható, jelen van, mintha egy kívülálló harmadik leselkedne a senki másra nem tartozó pillanatokban.

A legtöbb kispapa ilyenkor már tart attól, hogy a testi érintkezés, a behatolás, az orgazmus veszélyezteti a magzatot. (A kismamák ezt a visszavonulást persze azzal magyarázzák, hogy egyre terebélyesedő alakjuk miatt nem közeledünk hozzájuk úgy, ahogy azt ők szeretnék. Meggyőzni csak tettekkel tudjuk őket, de a kommunikációnak, vágyaink és félelmeink megbeszélésének ebben az időszakban is nagyon fontos szerepe van kapcsolatunkban.)

Egészséges terhesség esetén ettől nem kell tartanunk. A legújabb kutatások szerint anyának is, babának is kifejezetten jót tesz az átélt orgazmustól létrejövő méhösszehúzódás. Más a helyzet persze, ha már előfordult spontán vetélés vagy koraszülés a kismamánál, de ha az előzmények és a terhesség is problémamentes, semmilyen veszélytől nem kell tartanunk és nem indokolt a túlzott óvatosság.

Eközben a kismama fejében is káosz van a szabad – nem szabad, kívánhatom – nem tehetem kérdésekben. Nem ritkán lelkiismeret furdalása is van attól, hogy egyre jobban kívánja és élvezi az erotikát. Az orvosa talán önmegtartóztatást javasolt, a mamája hallani sem akart a témáról, a barátnői tettekre buzdítják, a baba néha megmoccan, ki tudja, mit akarván jelezni ezzel – és még mi is ott állunk tanácstalanul, féltve őket és mégis kívánva.

A (problémamentes) várandósság alatti szex alapszabálya ugyanaz, mint egyébként: mindent lehet, ami, és amíg mindkét félnek örömet okoz. Itt az alkalom, hogy ha eddig nem tettük volna, kipróbáljunk új, “bababarát” pózokat.

Ha mindig szem előtt tartjuk, hogy párunk testének változásai fokozott figyelmet és törődést igényelnek, és azt is tudatosítjuk magunkban, a várandósság nem jelent sem távoltartási végzést, sem örök kéjutazást (vagyis azt is el tudjuk fogadni, ha valami fizikai okból párunknál egyik pillanatról a másikra megszakad a varázs), gyönyörű élményekkel gazdagodhatunk mi is, szexuális életünk is.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük